A MaReSz 2025. február 26-i közgyűlésén és a szövetség ott elfogadott 2025-ös szakmai tervében kiemelt téma a MaReSz hét szakmai tagozatában (Kiállításszervezés, kivitelezés tagozat; Kiegészítő Rendezvényszolgáltatók tagozat; Kongresszus- és konferenciaszervező tagozat; Rendezvénygasztronómia tagozat; Rendezvényhelyszín tagozat; Rendezvényügynökség tagozat; Rendezvénytechnika tagozat) folyó munka erősítése, új szintre emelése. Semsei Rudolf, a Rendezvénygasztronómia tagozat vezetője és Radácsi Pál, a Rendezvényügynökség tagozat vezetője ezzel kapcsolatban tartott inspiráló előadást.
Semsei Rudolf egy ikonikus mondást idézett Hencsey Gusztávtól, a konferenciaszervezés egyik meghatározó alakjától, amely remekül szemlélteti a rendezvényszakma jelentőségét: "Ha neked van egy almád, és nekem is, majd kicseréljük őket, mindkettőnknek továbbra is egy-egy almája marad. De ha mindketten megosztunk egymással egy-egy információt, akkor már mindketten két információ birtokában leszünk." Ez az elv a MaReSz és tagozatainak működésére is igaz: minden tag hozzáteszi a maga tapasztalatát, ami végül az egész szakma fejlődését szolgálja. A MaReSz ernyőszervezetként összefogja azokat a cégeket, amelyeknek közös célja, hogy tökéletes rendezvényeket valósítsanak meg.
Semsei Rudolf külön kiemelte a MaReSz lobbierejét, amelyet érdemes kihasználni. A Rendezvénygasztronómia tagozat például olyan szakmai ügyek mögé áll, ahol a MaReSz támogatása kulcsfontosságú. Ilyen volt a felszolgálási díj kérdése is: a korábbi 12%-os díjat végül – más szakmai szervezetekkel közösen végzett lobbitevékenységnek köszönhetően – 15%-ra sikerült emelni. Szó esett a MOHU visszaváltási rendszerrel kapcsolatos törekvésekről is, ahol a cél a rugalmasabb visszaváltási feltételek elérése. Egy másik kiemelt téma az Élelmiszerbankkal való együttműködés volt, amelyet több mint tíz éve indítottak Cseh Balázzsal, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnökével. Ennek eredményeként tavaly sikerült jelentős mennyiségű ételt eljuttatni a rászorulóknak.
Fontos kérdés az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szabályainak módosítása is, amelyhez szintén lobbierejét mozgósítja a Tagozat. Semsei Rudolf arra biztatta a MaReSz tagjait, hogy minél aktívabban vegyenek részt a tagozati üléseken, és hozzanak fel olyan kritikus témákat, amelyekben a MaReSz támogatása segítséget nyújthat. Kiemelte, hogy egy-egy tag több tagozat munkájában is részt vehet: például egy szálloda nemcsak a helyszíntagozatnak lehet tagja, hanem az F&B vezetőjét delegálhatja a Rendezvénygasztronómia tagozatba is. Fontos cél az is, hogy a tagozatok elvárásokat fogalmazzanak meg egymás felé. Például egy rendezvényhelyszín jelezheti a gasztronómiai tagozatnak, hogy milyen állapotban szeretné visszakapni a helyszínt, vagy hogy hová kerüljön az ételmaradék. Ugyanígy a gasztrotagozat is visszajelzést adhat a rendezvényszervezőknek arról, milyen információkra van szükségük a legjobb gasztronómiai ajánlatok elkészítéséhez.
A lényeg tehát: a tudás és tapasztalatok megosztásával minden szereplő nyer, a szakma pedig tovább fejlődhet.
Radácsi Pál olyan konkrét témákról számolt be, amelyekkel a Rendezvényügynökség tagozat a színfalak mögött foglalkozik. A Tagozat jelenleg 27 taggal működik. A Tagozatvezető elmondta, hogy nagyon aktívak, online és offline is folynak egyeztetések. Tevékenységükből két jó példát emelt ki: az egyik a korábban „bérfelmérés” néven futó projekt, amit most már statisztikai folyamatnak hívnak. Ez jó képet ad az ügynökségi tagoknak a bér, óradíj és árbevétel adatokról. Már negyedik éve csinálják, három éve mindig év elején. Ezért az adatok összehasonlíthatóak és nagyon hasznosak bértárgyaláskor, illetve ügyféllel folytatott tárgyaláskor is. Három fő adatot kérnek be: 1. Pozíciónkénti leírást az ágazatban lévő bérekről; 2. A piacon érvényes óradíjakat, amivel dolgoznak; 3. Teljes- és rendezvényszervezésből befolyó árbevételt. Ezt egy független szakértő összesíti. Az eredményt azok a tagok kapják meg, akik a felmérésben részt vesznek. Fontos információ, hogy az idei évtől a felmérés költségeinek felét a MaReSz állja. A többi tagozatnak is lehetősége van ilyen felmérést készíteni. A másik téma a hosszú éveken át rögzült ajánlati rendszer volt, amiben a szolgáltatások felsorolása és az ügynökségi jutalék szerepelt. Külföldi példák és kommunikációs szakterületek példái alapján kialakítottak egy árajánlat-javaslati rendszert, amit három részre bontottak. Az első részben maradtak a közvetített szolgáltatások a hozzájuk tartozó ügynökségi jutalékkal. A szervezési tevékenység értékének elfogadtatása azonban nehézséget jelentett. Ezért a második részbe betettek egy szervezésről szóló kategóriát, ami külföldi ügynökségeknél már megszokott tétel. Ezt óraszámokban, óradíjanként és pozíciónként lebontva adják meg az ügyfeleknek. Ennek a keretrendszernek még csak a vázát adták meg; a tervek szerint idén tudnak publikálni egy benchmark adatot arról, hogy milyen pozíciókhoz milyen óradíjak tartoznak. Ezt más szövetségek is megcsinálták már. Nagymértékben hozzájárul az ügynökségi munka elfogadtatásához.
Radácsi Pál megemlítette a Fenntartható rendezvényszervezési útmutató készítését is, amiből az ügynökségi tagozat is kiveszi a részét a HighVibes ügynökségen keresztül. Nagyon várják az útmutatót, hogy az ügyfelek jobban szeressenek rendezvényt szervezni.
Utolsó témaként a tenderkoordináció jelentőségét érintette előadásában. Erre akkor van szükség, amikor az ügyfelek irreális feltételeket szabnak. Ezért jött létre évekkel ezelőtt a MaReSz támogatásával a fairtender.org oldal. Ebben 10 pontban sorolták fel, hogy milyennek kell lennie egy tendernek, de ezt az ügyfelek nem mindig támogatják. A tenderkoordináció lényege, hogy a MaReSz, szövetségi szinten keresi meg az adott ügyfelet a tenderfeltételek tisztázása érdekében.
Végezetül megemlítette azt a tervet, ami az ügynökségek és a szolgáltatók jobb együttműködését segítheti a jövőben. Ez a tagozatok közötti együttműködés erősítésével harmonizál. Radácsi Pál is kiemelte a MaReSz mint szövetség támogatóerejét és biztatta a MaReSz-tag cégeket, hogy többet járjanak át egymás tagozataiba.
