Bevezetés

A Magyarországi Rendezvényszervezők- és szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) 1992 óta fogja össze a rendezvényszakmát. Több mint 160 tagszervezete felöleli az üzleti és szövetségi rendezvényszervezés teljes spektrumát. A tagság hét szakmai tagozatban működik – Kiállításszervezés, -kivitelezés tagozat; Kiegészítő Rendezvényszolgáltatók tagozat; Kongresszus- és konferenciaszervező tagozat (szövetségi rendezvények); Rendezvénygasztronómia tagozat; Rendezvényhelyszín tagozat; Rendezvényügynökség tagozat (vállalati rendezvények); Rendezvénytechnika tagozat – és kiegészül az Oktatási Bizottsággal, amely a rendezvényszervezést oktató felsőoktatási intézményeket fogja össze. Meghatározó szakmai szövetségként, az érdekképviseleti munka mellett, a MaReSz fontos küldetése az edukáció és a szemléletformálás. A Szövetség elnöki tisztségét Ganczer Gábor a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ Zrt. vezérigazgatója tölti be, 2010 óta.

A MaReSz meggyőződése, hogy a rendezvényágazat – különösen az üzleti és szövetségi rendezvényszektor (MICE szektor) – a magyar gazdaság és turizmus egyik kiemelt hozzáadott értéket teremtő területe. A konferenciák, kongresszusok, szakkiállítások, vállalati események és üzleti rendezvények jelentős multiplikátorhatással bírnak: egyszerre támogatják a vendéglátást, a szállodaipart, a közlekedést, a kreatívipart, a kulturális szolgáltatásokat és számos KKV működését.

A MaReSz üdvözli a hazai rendezvény- és kommunikációs piaci környezetben elindult tisztulási folyamatokat, amelyek lehetőséget adnak a szektor alapjainak újragondolására és az egészséges üzleti klíma visszatérésére. A Szövetség meggyőződése szerint az ágazat hosszú távú stabilitását kizárólag a valós szakmai tudáson, az innováción és a transzparens működésen alapuló piaci mechanizmusok biztosíthatják.

Helyzetelemzés

A hazai rendezvényágazat működésére – hasonlóan a többi iparághoz – rányomta bélyegét az elmúlt másfél évtized torz piaci működése. Az állami beavatkozás és központosítás piactorzító hatása miatt strukturális működési zavarok alakultak ki, az ágazat cégeinek jelentős részét elzárva a lehetőségektől és komoly károkat okozva a szakma szereplői és ezáltal a teljes magyar gazdaság számára. A piaci verseny hiánya és a monopolhelyzet lehetővé tette a túlzott árazási gyakorlatok folytatását. Az így a kiépült rendszer közvetetten károsította az állami megrendelőket és az adófizetőket is, akik egy szabadon működő piachoz képest, számszerűsíthetően drágábban kapták és fizették meg ugyanazt a szolgáltatást. Mindemellett, az elmúlt 16 évben, elsősorban az európai uniós értékrend szerint egyre romló politikai környezetünk is gátat szabott a hazai üzleti-, és konferenciaturizmus fejlődésének, hiszen Magyarország nemzetközi megítélése ezzel párhuzamosan romlott, és számos jelentős nemzetközi nagyrendezvény kerülte el hazánkat.

• A rendezvénypiac működésének sajátosságai

A rendezvényszakma egy komplex ökoszisztéma, amelyben:

• az ügynökségek és szervező cégek központi integrátorként működnek;
• a megvalósítás több szinten, széles beszállítói körrel történik;
• a helyszíni, technikai, catering és egyéb szolgáltatók együttműködése nélkül a piac nem működik.

A kialakult struktúrák következtében a piaci szereplők jelentős része közvetve ugyanazon működési rendszerekhez kapcsolódott, kiemelten az állami megrendelői kör esetében.

• A rendezvényágazat leginkább érintett szektorai

A jelenlegi helyzet tehát nem egyedi szereplők működéséből fakad, hanem egy olyan rendszerszintű működés következménye, amelyben a piaci szereplők mozgástere jelentősen korlátozott volt. Ez, a MaReSz hét szakmai tagozata közül elsősorban a Rendezvényügynökség, a Rendezvénytechnika és a Rendezvénygasztronómia tagozatot érintette. Továbbá, valamivel kisebb mértékben a Kiegészítő rendezvényszolgáltatók tagozatát is. A Kiállításszervezés, kivitelezés tagozatot kevésbé hátrányosan érintette a fenti működési mechanizmus, mert a MAHIR megszűnésével a kiállításszervező és -építő tevékenységgel kapcsolatos feladatok elosztása piaci alapon rendeződött újra. Tekintettel az eltérő megrendelői körre (szakmai szövetségi piac) a Kongresszusi- és konferenciaszervező tagozat érintettsége elhanyagolható. A konferenciák esetében a nemzetközi megítélés és a politikai környezet okozott súlyos károkat, gátat szabva a hazai üzleti-, és konferenciaturizmus fejlődésének.

• Felmérés a MaReSz-tagok Lounge-csoporttal kapcsolatos érintettségének megállapítására

A hazai rendezvényágazat helyzetét és jövőjét nagymértékben befolyásolja az állami rendezvényszervezésben és kommunikációban az elmúlt évtizedekben kulcsszerepet játszó cégek – a Lounge Design, a Lounge Event és a Visual Europe Group – működését és tulajdonviszonyait érintő változás. Ezért a MaReSz átfogó felmérést indított a tagsága körében, hogy pontos képet kapjon a fennálló kintlévőségek mértékéről és a kifizetési láncok állapotáról.
A tagság körében végzett 2026. májusi gyorsfelmérésben 53 tagszervezet, a tagok 33%-a vett részt. A fent leírt torz piaci működésben érintett tagozatok különösen aktívan reagáltak.

A felmérés eredményei szerint:

• a kialakult helyzet széles körben érinti a szakmát, és túlmutat az egyedi eseteken;
• több vállalkozásnál jelentős pénzügyi kitettség és likviditási kockázat jelent meg;
• a válaszadók 51%-a közvetlenül érintett folyamatban lévő projektekben;
• az érintettek többségénél valós pénzügyi kitettség jelent meg:
  • 23 cég rendelkezik kintlévőséggel
  • ezek jelentős része már lejárt vagy bizonytalan státuszú
• a cégek közel egyötöde jelentős projektkockázatot jelez, több esetben már projektleállás lehetősége is felmerült;
• 7 vállalkozás jelentős rövid távú likviditási kockázatot érzékel.

A válaszok alapján a jelenlegi helyzet nem pusztán pénzügyi kérdés, hanem működési és teljesítési kockázatként is megjelenik, amely a következő hetekben tovább erősödhet.

Mindez arra utal, hogy a jelenlegi helyzet nem elszigetelt probléma, hanem a teljes beszállítói láncot érintő folyamat, amelynek következtében rövid távon likviditási és teljesítési dominóhatás alakulhat ki. A MaReSz ezért elsődleges fontosságúnak tartja, hogy az új kormányzat biztosítsa a rendezvényágazatot is érintő állami monopolhelyzet felszámolásának következményeit jelenleg elszenvedő beszállítói kör kintlévőségeinek megnyugtató rendezését.

A fenti eredmények értékelése során ismét emlékeztetünk arra, hogy a piaci verseny hiánya és a monopolhelyzet ellehetetlenítette az ágazat cégeinek jelentős részét, komoly károkat okozva a szakma szereplői és ezáltal a teljes magyar gazdaság számára.

Javaslatcsomag

A MaReSz mindenekelőtt azzal a kéréssel fordul az új kormányzat felé, hogy biztosítsa a rendezvényágazatot is érintő állami monopolhelyzet felszámolásának következményeit jelenleg elszenvedő beszállítói kör kintlévőségeinek megnyugtató rendezését.

A MaReSz – a piaci alapú, professzionális rendezvényszervezéssel kapcsolatos több évtizedes szakmai tudására és tagságának visszajelzéseire alapozva – a következő javaslatcsomagot dolgozta ki a rendezvényágazat helyzetének rendezése, és a megfelelő szabályozói környezet kialakításának elősegítse érdekében. A javaslatok részletes megvitatása céljából a MaReSz szakmai párbeszédet kezdeményez az új kormányzat illetékeseivel.

1. Piaci alapú, transzparens és tisztességes működési környezet biztosítása

A rendezvényágazat stabil működésének alapfeltétele a tisztességes piaci verseny és az átlátható megrendelési rendszer helyreállítása.

A MaReSz javasolja:

• az állami és állami tulajdonú megrendelők rendezvénybeszerzéseinek szakmai és transzparens alapokra helyezését;
• átlátható, objektív és szakmai szempontokra épülő tendereztetési rendszer kialakítását, amelyben a szakmai tartalom, a kreatív minőség, a projektbiztonság és a fenntarthatóság legalább akkora súllyal szerepel, mint az ár;
• a tendereztetési folyamat kialakítása során a FairTender alapelveinek figyelembevételét (https://www.fairtender.org);
• független szakmai bírálóbizottságok bevonását a tenderértékelésekbe, ahol a bírálóbizottság tagjainak többsége releváns szakmai gyakorlattal rendelkezik, és nem áll a megrendelő közvetlen alárendeltségében;
• egységes és nyilvános szakmai értékelési szempontrendszer kialakítását;
• az alkalmassági feltételek arányosságának biztosítását annak érdekében, hogy az ügynökségek és szolgáltatók ne essenek ki indokolatlan árbevételi, referencia- vagy létszámfeltételek miatt;
• a komoly kreatív és stratégiai munkát igénylő pályázatok esetében pitchdíj vagy tender-részvételi díj bevezetését;
• a hazai KKV ügynökségek és szakmai szolgáltatók versenyképességének támogatását, a versenyjogi szabályok következetes betartását, valamint a monopolhelyzetek, a túlzott piaci koncentráció és a versenyt korlátozó gyakorlatok megelőzését;
• a kizárólagos szolgáltatási rendszerek megszüntetését, illetve többopciós partneri rendszerek kialakítását: az állami és állami hátterű rendezvényhelyszíneken működő kizárólagos szolgáltatási rendszerek felülvizsgálatát, valamint olyan akkreditációs rendszer kialakítását, amely objektív szakmai és pénzügyi feltételek teljesítése esetén több szolgáltató számára is lehetővé teszi a piacra lépést;
• annak biztosítását, hogy a helyszíni technikai és kapcsolódó szolgáltatói rendszerek kapacitása igazodjon az adott helyszín rendezvényszámához és volumenéhez;
• a rendezvénytechnikai piacon kialakult túlzott piaci koncentráció és annak versenytorzító hatásainak szakmai és versenyjogi szempontú áttekintését, különös figyelemmel az állami megrendelésekhez és támogatási rendszerekhez kapcsolódó piaci folyamatokra;
• többügynökséges működés biztosítását állami és állami tulajdonú megrendelőknél;
• piaci részesedési korlát bevezetését az állami megrendelési piacon oly módon, hogy egyetlen szolgáltatói vagy ügynökségi cégcsoport részesedése se haladhassa meg a teljes éves volumen meghatározott részét;
• hosszú távon egy rendezvényes érdekképviseleti kamara létrehozásának megvizsgálását.

A MaReSz álláspontja szerint kiemelten fontos megakadályozni, hogy a közpénzekből megvalósult eszköz- és cégfelvásárlások, valamint az egycsatornás megrendelői- szolgáltatói rendszer révén kialakult, a rendezvénytechnikai piac jelentős részét lefedő domináns szereplő pusztán tulajdonos- vagy névváltás útján változatlan formában folytathassa működését. Egy tartósan egyszereplős vagy erősen torzított piac hosszú távon ellehetetlenítené a rendezvénytechnikai ökoszisztéma fejlődését, visszafogná a beruházásokat és az innovációt, továbbá a szakmai minőség és a nemzetközi versenyképesség romlásához, valamint a szakképzett munkaerő további elvándorlásához vezetne.

2. Az üzleti rendezvényturizmus stratégiai fejlesztése

A MICE-szektor önálló, kiemelt területként jelenjen meg a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában.

A MaReSz kiemelten fontosnak tartja:

• egy komplex feladatkörrel működő nemzeti kongresszusi iroda létrehozását vagy

a jelenlegi Budapest Convention Bureau hatáskörének jelentős bővítését;

• versenyképes destination support rendszer kialakítását;
• közvetlen állami támogatási rendszer működtetését a nemzetközi konferenciák és üzleti rendezvények megszerzésére;
• a korábbi MICE Fund jellegű konstrukció újraindítását vagy továbbfejlesztését;
• study tourok és hosted buyer programok támogatását;
• Budapest mellett a vidéki konferenciadesztinációk fejlesztését.

A nemzetközi pályázatok során ma már alapelvárásnak számítanak azok a desztinációs támogatások, amelyek más versenytárs országokban és városokban rendelkezésre állnak. Magyarország versenyképességének megőrzése érdekében szükséges az ilyen támogatási rendszerek kialakítása.

3. Infrastrukturális fejlesztések és nemzetközi versenyképesség

A rendezvényipar fejlődése érdekében elengedhetetlenek bizonyos stratégiai infrastruktúrafejlesztések.

A MaReSz javasolja:

• egy korszerű, nemzetközi színvonalú, 5–10 000 fős nagykapacitású konferenciaközpont létrehozását Budapesten;
• a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér gyors és kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolatának megteremtését;
• a Hungexpo közlekedési megközelíthetőségének és infrastruktúrakapcsolatainak fejlesztését;
• a konferenciavárosok és az állam közötti koordináció erősítését;
• egységes konferencia-közlekedési kedvezményrendszer kialakítását, például ingyenes vagy kedvezményes tömegközlekedés biztosítását konferenciarésztvevők számára.

A nemzetközi üzleti rendezvények helyszínválasztásánál ma már kiemelt szempont a közlekedési infrastruktúra, a fenntarthatóság és a résztvevői élmény.

4. Kiszámítható szabályozási és adózási környezet

A rendezvényágazat hosszú tervezési ciklusokban működik, ezért különösen fontos a stabil és előrelátható gazdasági és szabályozási környezet.

A MaReSz javasolja:

• a reprezentációs adó további mérséklését;
• a kedvezményes reprezentációs szabályok kiterjesztését a rendezvényvendéglátásra, üzleti rendezvényekre és vállalati dolgozói eseményekre;
• annak lehetővé tételét, hogy a reprezentációs keret meghatározott mértékig rendezvényeken való részvétel, valamint meghívott vendégek költségeinek finanszírozására is felhasználható legyen;
• a konferenciacsomagok és komplex rendezvénycsomagok jelenlegi áfaszabályainak felülvizsgálatát, tekintettel arra, hogy a rendezvényétkeztetés jelenleg nem tartozik az 5%-os kedvezményes áfakulcs alá, hanem 27%-os áfaterheléssel működik, ami jelentősen rontja a magyar rendezvényágazat versenyképességét;
• az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak a rendezvény- és vendéglátóipari működés sajátosságaihoz igazodó egyszerűsítését;
• a turisztikai idénymunkára vonatkozó kedvezőbb szabályok kiterjesztésének megvizsgálatát a rendezvényvendéglátás és kapcsolódó szolgáltatások területére;
• az egyszerűsített foglalkoztatás adminisztrációs terheinek csökkentését, különös tekintettel a többnapos rendezvényekre és az éjszakába nyúló munkavégzésre;
• az EKHO adózási forma hosszú távú fenntartását a rendezvény- és technikai szakmában működő vállalkozások számára;
• a KATA szabályozását érintő esetleges jövőbeni módosítások előtt előzetes szakmai egyeztetés lefolytatását;
• a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályozás szakmai egyeztetését és kiszámítható kialakítását a turizmus- és vendéglátóipar munkaerőpiaci sajátosságainak figyelembevételével;
• az adminisztratív terhek csökkentését;
• az ágazati sajátosságokat figyelembe vevő támogatási rendszerek kialakítását.

A jelenlegi adózási és szabályozási környezet számos esetben versenyhátrányt okoz a magyar rendezvénypiac számára a régiós versenytársakkal szemben.

5. Adatalapú ágazatirányítás és szakmai partnerség

A rendezvényágazat fejlesztése csak megbízható adatokra épülő stratégiai döntéshozatallal valósítható meg.

A MaReSz szükségesnek tartja:

• egységes rendezvényipari adatgyűjtési és elemzési rendszer működtetését;
• a piaci adatok rendszeres és transzparens megosztását az ágazati szereplőkkel;
• a szakmai szervezetek intézményes bevonását az ágazati döntéselőkészítésbe;
• rendszeres stratégiai konzultációk kialakítását a kormányzat és a szakmai szövetségek között.

6. Humánerőforrás, oktatás és szakmai minőségbiztosítás

A rendezvényágazat egyik legnagyobb kihívása a munkaerőhiány és a szakember-utánpótlás biztosítása.

A MaReSz javasolja:

• a rendezvényipari szakemberek megtartását támogató intézkedések bevezetését, különös tekintettel a technikai szakemberekre, projektalapon foglalkoztatott szakértőkre és magasan képzett szabadúszó munkaerőre;
• a szakmai képzések és felsőoktatási együttműködések erősítését;
• az utánpótlás-nevelés támogatását;
• a szakmai minőségbiztosítási rendszerek fejlesztését;
• hosszú távon egy rendezvényes érdekképviseleti kamara létrehozásának megvizsgálását.

Záró gondolatok

A MaReSz kész arra, hogy stratégiai partnerként aktívan részt vegyen a magyar rendezvény- és turizmuságazat jövőjének alakításában. Meggyőződésünk, hogy a szakmai alapú, kiszámítható és versenyképességet támogató intézkedések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország ismét vonzó, elfogadott célpontja legyen a globális konferencia- és eseménypiacnak, elősegítve azt, hogy hazánk a régió meghatározó üzleti rendezvénydesztinációjává váljon.