A 2025. május 28-án az Akvárium Klubban megtartott ESG Summit a klímaváltozás és az ökológiai krízis gazdasági és társadalmi kérdéseivel foglalkozott.

Az eseményt bemutató tájékoztatóban így fogalmaztak:

„A vállalatok előtt két út áll: alkalmazkodni vagy lemaradni. Az ESG többé nem csupán egy vállalati trend. Stratégiai szükségszerűséggé vált, amely meghatározza a jövőorientált vállalkozások sikerét. Azok a cégek, amelyek képesek az ESG szempontokat integrálni működésükbe, versenyelőnyt szerezhetnek: erősebb reputáció, befektetői vonzerő, kockázatcsökkentés és új piaci lehetőségek várják őket. De merre tartunk valójában? Az ESG szabályozásokat, fenntarthatósági jelentéseket és a zöld átállás kihívásait sokan túlterhelő adminisztrációnak tartják, míg mások szerint ez az egyetlen út a valódi változáshoz.”

Az ESG keretrendszere lehetővé teszi, hogy a fenntarthatóság szempontjait ne csak környezeti oldalról, hanem társadalmi és vállalatirányítási szinten is kezeljük.

A Mastercard ESG Summit 2025 programja számos kulcsfontosságú ESG kihívást szólított meg különböző szektorokban és területeken, 55 előadó, köztük ismert oktatók, felsővezetők és ESG szakértők segítéségével.

Az előadások rövid összefoglalóját az elhangzás sorrendjében (nem teljeskörűen és nem szó szerint) közöljük.

Ürge-Vorsatz Diana az előadásában hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás költségvetési sokkokhoz vezet. Magyarország kétszer annyira melegszik (2 C°), a búzahozamok 15%-kal csökkentek, a kukorica hozama a legjobban a mi régiónkban csökkent. Alkalmazkodni kell a változásokhoz, de az alkalmazkodásnak határai vannak. „A világ infrastruktúrája olyan klímára épült, ami már nem létezik”. A változásba való befektetés nyereséges, ma kell elkezdeni: minden 1 Ft befektetés 4-10 forintnyi elkerült veszteséget és gazdasági hasznot eredményez. Az átállást minden gazdasági szektorban el kell kezdeni, aki nem kezdi el, az lemarad. Azok nyerték a legtöbbet a változással, akik a leghamarabb reagáltak, mint például a dánok a szélerőművekkel. A Professzor szerint nem jó úton járunk akkor, ha a fenntarthatósággal kapcsolatos cselekvést a jövő generációi iránti felelősségként fogjuk fel. Meg kell teremteni az alternatívákat és azokat elfogadtatni. Az egyik sikertörténet a megújuló energiába való befektetés: két évtized alatt 99%-kal csökkent a napenergia ára, ami már a legolcsóbb energiaforrás. Az elektromos autók szerepe is nő. Az akkumulátoripart Kína kontrollálja, mert időben kezdett ebbe az ágazatba befektetni. A tiszta-technológiák a kínai GDP 10%-át adják, a GDP növekedés 40%-ban ezeknek az iparágaknak köszönhető. Ezzel szemben Európa a régi versenyképességét szeretné konzerválni. Más húz hasznot abból, amit Európában fedeztek fel: Kínában pl. egész városok épülnek passzív házakkal. Összességében: „Aki mer az nyer” alapon az új gazdaságokba érdemes befektetni, felelősség helyett lehetőséget látni a változásban. Az ESG az üzleti élet motorja lehet.

Ferenczi Gergely arról beszélt, hogy 1100-1200 cégnek kell jelenleg a CSRD irányelv alapján jelentést készítenie, és ha ehhez hozzáadjuk az első körös beszállítókat, akkor már több 10.000 cégről beszélhetünk. Az Omnibus szabályozástól ésszerű adatpontcsökkentést vártunk, de sikerült átesni a ló túloldalára azzal, hogy most – a cégek túlnyomó többségének – még két évig nem kell foglalkozni ezzel a jelentéstétellel. Természetesen a megmaradó szelet is fontos: 112 cég maradt a kötelezetti körben. Fontos a hazai adatvagyon gazdagítása, ami alapja a kibocsátás-csökkentési stratégiáknak. Óriási szükség van tehát az önkéntesekre is! A zöld-átállás az egyetlen út, amivel egy cég hosszú távon fenntarthatóan lesz képes működni.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői olyan témákat boncolgattak, mint a közösségimédia-jelenlét karbonlábnyoma, amiről kevés szó esik, de az energiafogyasztásán keresztül 4%-át adja a globális karbonkibocsátásnak, egy 2019-es adat szerint, ami hasonló a légiközlekedés teljes kibocsátásához. Elképesztő energiapazarlás folyik a webes világban, komoly energiacsökkentés lenne lehetséges. Újabb energiaforrások biztosítása helyett meg kellene nézni, hogy min lehet spórolni. Az AI használata is „brutális” energiafogyasztással jár, de a fejlesztők nem nagyon teszik transzparensé az adatokat. A ChatGPT-4 feltanítási fázisa 62 ezer MWh energiát igényelt, 1,7 trillió paraméteren tanították be ezt a modellt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Microsoft 20 évre kibérelte a Three Mile Island atomerőmű második blokkját Pennsylvaniában, az Egyesült Államokban. A Google mini moduláris atomreaktorokba ruház be, az Amazon pedig komplett szélerőműparkokba társul be. Megemlítették azt is, hogy milyen magas vízfogyasztással jár egy AI által generált kép is, tehát érdemes korlátozni az ezzel kapcsolatos tevékenységünket: mielőtt képet generáltatunk megnézhetjük, hogy a Google-ben pl. van-e már olyan legenerált kép, ami a céljainknak megfelel. A magyarországi közösségimédia-felhasználók száma és a közösségimédia-használattal naponta átlagosan eltöltött 1,48 óra időt alapul véve, ez éves szinten 200 ezer tonna karbonkibocsátással jár, aminek az energiaigénye 300 ezer négy fős magyar háztartás éves energiaigényével egyezik meg. Ha naponta egy perccel csökkentenénk a social media használatot, akkor kb. 2000 tonnával csökkenne évente ez a kibocsátás és kb. 2700-3000 háztartás éves energiaigényét tudnánk megspórolni.

A járható út a szabályozói felelősség érvényesítése lesz, mert rábeszéléssel, érzékenyítéssel nem valószínű, hogy eredményt lehet elérni.

Az ELTE pszichológiai karával folytatott egyik oktatási program szerint jelentős mértékben van jelen az ökoszorongás az emberekben, de ez természetes, mert cselekvésre ösztönöz. A probléma az, amikor az üzenetekkel paralizálják a közönséget.

Egy egészségesen működő gazdasági versenyben meg tudnak jelenni olyan szereplők, akik a folyamatokat optimalizálják, tehát ugyanazt a dolgot kevesebb energiabefektetéssel tudják előállítani. A hatékonyság és az energiafelhasználás minimalizálása hatékonyabb működéshez vezet akár egy honlap esetében is, ami versenyelőnyt eredményezhet.

A „nemtudás” komoly problémát jelent. Sokan azt gondolják, hogy mivel a mobiltelefonnak nincs kéménye és kipufogója, karbonlábnyoma sincs.

A beszélgetésben részt vevő cégek egyike újrahasznosított elektronikus eszközöket kínál; egy másik szolgáltatás (a Munch) az élelmiszerpazarlás ellen lép fel; a Carbon Crane pedig a digitális karbonlábnyom csökkentésében tud segítséget nyújtani a vállalkozásoknak. Az OPTEN mint akkreditált ESG- szoftvergyártó, a honlapján elérhető vállalati ESG platformmal segíti a hatékony beszállítói átvilágítást, az ESG-megfelelést.

Molnár Csaba Gábor az előadásában elmondta, hogy az ESG szabályozások változékonyságának talán a legnagyobb problémája a félreértés. Mindenki azt gondolta, hogy az ESG-vel minden problémát megoldunk és minden vállalat etikusabban fog működni. Ez a definíciós hiányosság vált magává a problémává. A túlszabályozás azonban a versenyképesség gátja lehet. Az ESG jelentésre nem a vállalat CV-jeként, hanem a vállalat laborleleteként kell tekinteni, ami alapján a pontos diagnózis és kezelési terv állítható fel. Az ESG nem a marketingosztály hobbiprojektje. A kockázatmenedzsment jövője. A befektetőket az érdekli, hogy a vállalat tisztában van-e a saját ESG kockázataival és tudja-e azokat kezelni. Gyakori kérdés, hogy az ESG beszámolót miért nem lehet a CSRD jelentéssel, illetve a külföldi anyavállalat beszámolójával teljesíteni. Ezek azt mutatják, hogy nem értettük meg, hogy mi az ESG valódi lényege, milyen lehetőségeket tartogat és mi ezzel kapcsolatban a jogalkotási elvárás. Minden vállalatnak tisztában kell lennie a kockázataival és azok kezelésének lehetőségeivel. A kockázatkezelési rendszert az SZTFH rendelet szerint kell felépíteni. Bár a vállalatoknak egyelőre nem kell közzétenniük az ESG jelentésüket, a hatóság bármikor ellenőrizheti az ESG megfelelést és beszámolót.