A rendezvényszakma egyik legnagyobb értéke az ember: azok a szakemberek, akik a háttérben és a helyszíneken dolgozva megteremtik egy-egy esemény sikerét. Ugyanakkor éppen a szakma sajátosságai – a határidők, az időnyomás, a csúcsidőszakok, az esti és hétvégi munkavégzés, a hirtelen felmerülő problémák és az intenzív rendezvénynapok – jelentős terhelést is jelenthetnek.
Az ESG S pillérében, azon belül az ESRS szabvány S1 – Saját munkaerő témakörében a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a munkavállalók jólléte és a pszichoszociális kockázatok kezelése is fontos kérdés. Ez azonban nem egy „wellness” vagy életmód-téma: a rendezvényszakma fenntartható működésének egyik nagyon is gyakorlati emberi oldaláról van szó.
A MaReSz idei rendezvényágazati piacfelmérése szerint a válaszadó vállalkozások több mint 96%-a alkalmaz valamilyen tudatos eszközt munkavállalói megtartására és motiválására. A leggyakoribbak a különféle juttatások (55,70%), a rugalmas munkaidő (49,37%), a home office lehetősége (45,57%), a magasabb fizetés (44,30%), valamint a munkavállalói élmény növelése (41,77%) és a képzési lehetőségek biztosítása (40,51%).
Ezek fontos és értékes eszközök. De vajon mi történik akkor, amikor igazán nehéz időszak jön?
Amikor hetekig tart a feszített tempó. Amikor egymást érik a rendezvények. Amikor egy esemény előtti utolsó napokban szinte minden azonnali döntést igényel. Amikor a rendezvény napján nincs lehetőség hibázni, elfáradni vagy egyszerűen csak kikapcsolni. És amikor mindezek után eljön a kérdés: hogyan regenerálódunk, és hogyan segítjük ebben a munkatársainkat?
A MaReSz új, ESG-hez kapcsolódó rovatában ezekről a valós tapasztalatokról szeretnénk beszélgetést indítani!
Nem tankönyvi megoldásokat keresünk, és nem tökéletes vállalati történeteket várunk.
A saját történeteitekre vagyunk kíváncsiak.
Jó gyakorlatokat, tanulságokat, működő megoldásokat és őszinte tapasztalatokat szeretnénk megosztani egymással. Olyan történeteket is várunk, amelyekben nem minden ment tökéletesen, de amelyekből mások tanulhatnak.
Lehet szó egy különösen embert próbáló rendezvényről, egy túlterhelt időszakról, egy nehéz döntésről, egy vezetői felismerésről vagy éppen egy olyan megoldásról, amely segített a csapatnak átvészelni a nagy nyomást.
Akár név nélkül is. A cél nem az egyes vállalkozások bemutatása, hanem az, hogy szakmai közösségként megosszuk egymással: hogyan lehet úgy működtetni egy nagy intenzitású, sokszor kiszámíthatatlan ágazatot, hogy közben az azt működtető emberekre is figyelünk.
Folyamatosan várjuk történeteiteket, tapasztalataitokat és jó gyakorlataitokat a hirek@maresz.hu címre!
Érdekes és tanulságos történeteiteket megosztjuk a MaReSz-hírlevelében és más kommunikációs felületein is!
Segítsünk egymásnak abban, hogy a rendezvényszakma ne csak szakmailag, hanem emberileg is fenntartható legyen.
Mit mondanak erről a kutatások?
Egy, kifejezetten a rendezvényszakmával járó stresszel, a szakma mentális egészségével és jóllétével foglalkozó, a University of Hertfordshire kutatói által készített 2021-es kutatás szerint a szakma jellegzetes stresszforrásai közé tartozik többek között a nagy munkaterhelés, az időnyomás, a szerepkonfliktusok, a munkával kapcsolatos bizonytalanság és a munka–magánélet egyensúlyának nehézsége. A kutatás külön hangsúlyozza a munkáltatók szerepét: nemcsak az egyéni megküzdési stratégiák, hanem a vállalati szabályok és gyakorlatok is jelentősen befolyásolják, hogyan élik meg a munkatársak a stresszt, és milyen hatással van az a jóllétükre és a teljesítményükre. A kutatás összefoglalója – University of Hertfordshire
Az International Labour Organization (ILO) és a World Health Organization (WHO) 2021-es közös elemzése a hosszú munkaidő egészségügyi következményeire hívta fel a figyelmet. A vizsgálat szerint a heti legalább 55 órás munkavégzés a 35–40 órás munkahéthez képest magasabb ischaemiás szívbetegség- és stroke-kockázattal jár. A kutatás szerint 2016-ban világszerte 745 ezer haláleset volt összefüggésbe hozható a hosszú munkaidővel. Az ILO arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkáltatóknak a munkaidő megszervezésénél figyelembe kell venniük többek között a műszakos, éjszakai és hétvégi munkavégzés egészségügyi kockázatait. ILO–WHO: Long working hours can increase deaths from heart disease and stroke
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kiégést az ICD-11-ben foglalkozási jelenségként tartja számon, amely a krónikus, nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz következményeként alakulhat ki. Három jellemzőjét emeli ki: a kimerültség érzését, a munkától való mentális eltávolodást vagy a munkával kapcsolatos cinizmust, valamint a csökkent szakmai hatékonyság érzését. A WHO hangsúlyozza, hogy a burnout kifejezetten a munka kontextusában értelmezendő. WHO: Burn-out – an occupational phenomenon
És talán még fontosabb a legfrissebb, 2026-os ILO-jelentés üzenete. Az ILO szerint a pszichoszociális kockázatok – többek között a túl hosszú munkaidő, a nagy munkaterhelés, az alacsony autonómia, a munkával kapcsolatos bizonytalanság, valamint a zaklatás – világszerte évente több mint 840 ezer halálesettel hozhatók összefüggésbe. A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy ezek a kockázatok nem egyszerűen az egyén „stressztűrő képességéből” következnek: jelentős részük abból fakad, hogyan tervezzük meg, szervezzük és irányítjuk a munkát. Ezért a megelőzésnek is szervezeti szinten kell megjelennie. ILO: 840,000 deaths a year linked to psychosocial risks at work
