A MaReSz társult tagjának, a KÖVET Egyesületnek a meghívására a MaReSz ESG szakembere, Márkus Éva is részt vett a Katica Tanya Élményközpont-látogatáson, és az ott tartott KÖVET Klub eseményen, április 16-án. Példaértékűnek tartjuk, hogy a 23 éve működő Katica Tanya a megnyitása óta kiemelten kezeli a fenntarthatóság ügyét. Energiaigényét 2017 nyarától kizárólag megújuló forrásokból biztosítja. Alapelveik között szerepel, hogy csak olyan fejlesztést valósítanak meg, amely nem fogyaszt energiát, vagy ha mégis, akkor ahhoz ők állítják elő a szükséges mennyiséget; nem ajánlanak három terméket kettő áráért, amikor egy is elég; minimalizálják a fizikai anyagfelhasználást; nem pazarolnak, és hiába profitábilis egy fejlesztés, ha annak a környezeti káros hatásai maradandók, akkor azt nem valósítják meg. Mégis több mint 100 féle környezettudatos kül- és beltéri attrakcióval, csapatépítő programcsomagokkal, teljes ellátással várják a céges rendezvényhelyszín iránt érdeklődőket. Az újonnan megnyílt Aura Rendezvényközpont tökéletes választás a vállalati rendezvények lebonyolítására. Több nemzetközi kezdeményezéshez is csatlakoztak: a magyarországi turisztikai szolgáltatók közül elsőként váltak a Fenntartható Turizmus Világtanács (Global Sustainable Tourism Council – GSTC) tagjává, mindennapi működésüket pedig az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok szolgálatába állították, aminek módját részletesen bemutatják a helyszínen és honlapjukon is.
A céglátogatásról és a KÖVET Klub eseményről az alábbi összefoglalóban számol be a KÖVET Egyesület:
Beszámoló: Céglátogatás és KÖVET Klub: fenntartható turizmus
2026. április 16-án a Katica Tanya Élményközpont adott otthont a KÖVET Egyesület soron következő klubeseményének, amelynek középpontjában a fenntartható turizmus, valamint a kapcsolódó nemzetközi kritériumrendszerek és minősítések álltak. A résztvevőket Herner Katalin, a KÖVET ügyvezető igazgatója köszöntötte és felidézte a Katica Tanya és az Egyesület közös múltját, valamint a KÖVET által kidolgozott Zöld Rendezvény Minősítési rendszer és a fenntartható turizmus kapcsolatát. Ezt követően Handó János házigazda személyes történetén keresztül ismertette a Katica Tanya Élményközpont fejlődését. Előadásában kiemelte a fenntarthatósági célkitűzéseket, különös hangsúlyt fektetve a vízgazdálkodásra, a hulladékkezelésre és az energiagazdálkodásra, valamint a társadalmi felelősségvállalásra. A bemutatott intézkedések révén a résztvevők átfogó képet kaptak a már megvalósított és a jövőben tervezett környezeti megtakarítási megoldásokról, valamint betekintést nyerhettek a kulisszák mögé is.
Ezt követően panelbeszélgetésre került sor elismert szakemberek részvételével, amelyet Litkai Gergely (Mátra túraközpont), a KÖVET elnökségi tagja moderált. A beszélgetés elején a résztvevők arról osztották meg tapasztalataikat, milyen szándék húzódott meg döntésük mögött, amikor fenntartható turizmussal kezdtek el foglalkozni. Nagy Júlia (Innotime-Hungary) úttörő megközelítésként emelte ki, hogy Magyarországon elsőként nem egy-egy jó gyakorlatra, hanem átfogó, komplex felmérésekre építették a munkát, mind a desztinációk, mind a szolgáltatók körében. Emellett mintegy harminc turisztikai szolgáltatót készítettek fel különböző nemzetközi fenntarthatósági minősítések megszerzésére. Bózsó Gyula (Ehető erdő) a hiánypótló, élményalapú tudásátadás fontosságát hangsúlyozta. Céljuk, hogy a fenntarthatóságot komplex, élményszerű csomagként közvetítsék a vendégek felé. Modelljük nemzetközi szinten is figyelmet kapott: projektjüket a Green Destinations versenyén a világ legjobb fenntartható turisztikai kezdeményezésének választották. Váradi Zsuzsanna (Visit Hungary) személyes indíttatásáról beszélt, kiemelve, hogy az állami turizmusirányításban kezdetben nem volt hangsúlyos a fenntarthatóság. Az első lépést egy önkéntes munkacsoport jelentette, amelyből idővel önálló turisztikai termék fejlődött ki. Ennek egyik eredménye az osztrák mintára készült „Utazz Tudatosan” kiadvány, amely a vendégek és a szolgáltatók szemléletformálását célozza. Handó János (Katica Tanya) a személyes elköteleződés szerepét emelte ki: már 2008-ban megoldották a szennyvíz helyben történő kezelését, és azóta is folyamatosan fejlesztik az élményközpont fenntarthatósági működését, évről-évre visszaforgatva a bevétel 5%-át. Nemzetközi példaként említette, hogy Törökországban a szálláshelyek számára kötelező a GSTC-standardoknak való megfelelés, ami az egész ágazatot a fenntarthatósági szempontok gyakorlati alkalmazására ösztönzi. Benkő Bianka (StagLand Cabins, Hosszúhetény) a társadalmi fenntarthatóság aspektusát hangsúlyozta. Szálláshelyük mellett olyan utazási irodát hoztak létre, amely a női közösségekre épít: helyi nők perspektíváján keresztül mutatják be a desztinációkat, együttműködve civil szervezetekkel és közösségekkel, különös figyelmet fordítva a vidéki turizmus erősítésére.
A beszélgetés következő témája a helyi közösségek bevonása volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a partnerségek és hálózatok kulcsszerepet játszanak. Handó János szerint a turisztikai fejlesztések és a település fejlődése egymást erősítik: a vendégek számára helyi szolgáltatókat ajánlanak, cserébe magas színvonalat várnak el. Váradi Zsuzsanna ezt azzal egészítette ki, hogy a jól működő hálózat minden szereplő számára hozzáadott értéket teremt.
Bózsó Gyula hangsúlyozta, hogy részt vesznek a sztori alakításában: egyedi programjaik nemcsak élményt kínálnak, hanem a környező szolgáltatók számára is forgalmat generálnak. Nagy Júlia példaként épp az Ehető erdő miskolci programját említette, amely a Bükk erdeit, a természetismeretet és a helyi gasztronómiát kapcsolja össze. A kezdeményezés civil szervezetekkel, éttermekkel, borászokkal és szálláshelyekkel együttműködésben valósul meg, komplex turisztikai terméket kínálva. Benkő Bianka hangsúlyozta, hogy nem csupán szolgáltatásokat, hanem teljes desztinációkat kell „értékesíteni”, ami tudatos partnerségépítést igényel. Litkai Gergely saját tapasztalatait is megosztotta: mátrai panziójuk esetében feltérképezték a helyi lehetőségeket, turisztikai egyesületet alapítottak, és aktívan részt vesznek a közösségi programokban (húsvéti tojáskeresés, adventi kalendárium). Emellett helyi munkaerőre építenek, és innovatív megoldásokkal – például QR-kódon keresztül elérhető helytörténeti podcasttel – gazdagítják a vendégélményt.
A keresleti oldal kapcsán megoszlottak a vélemények: vajon létező igényre válaszol a fenntartható turizmus, vagy azt a szolgáltatóknak kell kialakítaniuk? Handó János szerint az új megoldásokat érdemes kipróbálni – még akkor is, ha kezdetben ellenállásba ütköznek, ahogy például a PET-palackok kivezetése esetében történt. Mindig alternatívát kell kínálni és akkor elfogadják a vendégek a változást. Váradi Zsuzsanna rámutatott: a felgyorsult életmód új utazási igényeket teremtett, nőtt a természetközeli élmények iránti kereslet, miközben a vendégek gyorsan szeretnének lelassulni. Benkő Bianka szerint a vendégek elsősorban élményt keresnek, nem minősítéseket. Litkai Gergely felvetette a szabályozási környezet ellentmondásait, például a HACCP-előírások és az ökocímkés termékek használata közötti ellentmondásokat. Bózsó Gyula tömören fogalmazott: a komfortzónából való kilépés emlékezetes élményt teremt. Sokan keresik már az újfajta élményeket. Nagy Júlia kutatási adatokkal is alátámasztotta a keresletet: éves, ezerfős mintán végzett felméréseik szerint a válaszadók 70–80%-a keresne fenntartható szolgáltatásokat, ugyanakkor gyakran belefáradnak, mert nem találják meg a szükséges információt. A szolgáltatók sokszor nem mérik a vendégek motivációit, pedig a tudatos kommunikáció segíthet elérni a megfelelő célcsoportot. Váradi Zsuzsanna ezt a gondolatot a következőképpen foglalta össze: „Meséld el, mutasd meg és mérd!”. Kiemelte továbbá, hogy a Z generáció tagjai különösen nyitottak a fenntarthatóságra, bár fizetőképességük egyelőre korlátozott.
A záró kérdés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányult, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia vonatkozásában. Váradi Zsuzsanna felhívta a figyelmet az új trendekre, például a „coolcation” jelenségére, amely a hűvösebb éghajlatú úti célok felértékelődését jelzi. Magyarországon ez a középhegységek iránti növekvő érdeklődésben is megmutatkozik. A Visit Hungary célja egy átfogó fenntartható turizmusstratégia kidolgozása, amelyhez jelenleg jó gyakorlatokat gyűjtenek. Handó János konkrét alkalmazkodási lépéseket is ismertetett: a hőhullámok kezelésére klimatizálási megoldásokat és energiatárolást terveznek, míg a vízhiány kockázatára saját víztároló rendszer kiépítésével készülnek. A kifejezetten jó hangulatú, színvonalas szakmai beszélgetést hallgatói kérdések zárták.
Köszönjük a Katica Tanyának a vendéglátást, valamint minden előadónak és résztvevőnek az értékes hozzájárulást – bízunk benne, hogy az elhangzott gondolatok tovább erősítik a fenntartható turizmus hazai fejlődését.
