A gazdasági, társadalmi és környezeti pillérre épülő gondolkodási keret mellett egyre gyakrabban találkozhatunk az ESG (Environmental/Környezeti, Social/Társadalmi, Governance/Vállalatirányítási) fogalmával.
A kis- és középvállalatok is egyre gyakrabban találkozhatnak ESG-vel kapcsolatos adatkéréssel a nagyvállalatok beszállítóiként vagy potenciális befektetőik irányából, ezért nekik szintén fejlesztéseket kell végrehajtaniuk ezen a téren.
Az ESG a vállalati működés nem pénzügyi hatásainak széles spektrumát fedi le.
· ESG: olyan fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó szempontrendszer, amely egy adott vállalkozásnál a környezetre, a társadalomra és az irányításra vonatkozó hatásokat és faktorokat értékeli fenntarthatósági szempontból;
· A magyar ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) célja, hogy a vállalatok azonosítsák és kezeljék működésük fenntarthatósági kockázatait, és erről az elvárt módon beszámolót készítsenek. Ez a transzparencia segíti a velük kapcsolatba lépő szervezeteket, különösen a pénz- és tőkepiaci szereplőket. Ösztönzi a fenntartható finanszírozást és az egységes vállalati felelősségvállalást környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe véve.
· Az ESG törvény az EU fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételi kötelezettségeinek (pl. CSRD, EU taxonómia) a magyar szabályozási környezetbe való átültetése. A vállalatok számára fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeket és ez alapján ESG beszámolók készítését írja elő.
A nemzeti ESG-törvény hatálya fokozatosan terjed ki a magyarországi vállalatokra, vállalkozásokra, és a beszámolási kötelezettség lépcsőzetesen kerül bevezetésre. Az önkéntes alapú ESG-adatszolgáltatást bármely szervezet bármikor teljesítheti, akár már 2024-ben is. 2025-ben először a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak kell ESG-beszámolót készíteniük a 2024. üzleti évre vonatkozóan, ezt azonban ekkor még megtehetik úgy, hogy nem kell tanúsíttatniuk a beszámolót, hanem elegendő egy előauditot kérniük, és sem az ESG-beszámoló, sem az előaudit eredménye nem kerül közzétételre. 2026-ban a nagyvállalkozásoknak kell majd jelenteniük a 2025. üzleti évről, 2027-től pedig a beszámolási kötelezettség kiterjed a tőzsdén jegyzett kkv-kra is.
Az ESG-törvény kijelöli a főbb irányvonalakat, míg a részletszabályokat a végrehajtási rendeletek határozzák meg. (NGM vállalkozásfejlesztési főosztály)
Az ESG kategóriákhoz kapcsolódó alkategóriák egyszerű taxonómiája (rendszertana) vállalati szempontból:
E - Environmental/ Környezeti • Klímaváltozás és kibocsátás • Levegő- és vízszennyezés • Biodiverzitás • Erdőirtás • Energiahatékonyság • Hulladékgazdálkodás • Vízhiány |
S – Social/Társadalmi • Vevői elégedettség • Adatvédelem és magánélet • Nemek és sokszínűség • Dolgozói elkötelezettség • Közösségi kapcsolatok • Emberi jogok • Munkaügyi normák |
G- Governance/Vállalatirányítási • Kockázatkezelés, folyamatok • Vesztegetés és korrupció • Vezetői kompenzáció • Lobbizás • Politikai hozzájárulások • Visszaélések bejelentése |
Forrás: KPMG