A 2025. május 28-án az Akvárium Klubban megtartott ESG Summit a klímaváltozás és az ökológiai krízis gazdasági és társadalmi kérdéseivel foglalkozott.

Az eseményt bemutató tájékoztatóban így fogalmaztak:

„A vállalatok előtt két út áll: alkalmazkodni vagy lemaradni. Az ESG többé nem csupán egy vállalati trend. Stratégiai szükségszerűséggé vált, amely meghatározza a jövőorientált vállalkozások sikerét. Azok a cégek, amelyek képesek az ESG szempontokat integrálni működésükbe, versenyelőnyt szerezhetnek: erősebb reputáció, befektetői vonzerő, kockázatcsökkentés és új piaci lehetőségek várják őket. De merre tartunk valójában? Az ESG szabályozásokat, fenntarthatósági jelentéseket és a zöld átállás kihívásait sokan túlterhelő adminisztrációnak tartják, míg mások szerint ez az egyetlen út a valódi változáshoz.”

Az ESG keretrendszere lehetővé teszi, hogy a fenntarthatóság szempontjait ne csak környezeti oldalról, hanem társadalmi és vállalatirányítási szinten is kezeljük.

A Mastercard ESG Summit 2025 programja számos kulcsfontosságú ESG kihívást szólított meg különböző szektorokban és területeken, 55 előadó, köztük ismert oktatók, felsővezetők és ESG szakértők segítéségével.

Júniusi hírlevelünkben közöltük az előadások első részének rövid összefoglalóját. Most következzen a második rész, az elhangzás sorrendjében (nem teljeskörűen és nem szó szerint).

Forrai Eszter elmondta, hogy a 4iG csoport 30+ tagvállalata számára az elmúlt időszakban pozitív hatásokkal járt a CSRD-megfelelés. Amit eddig az ISO irányítási rendszerek kapcsán (ISO 50001, ISO 14001) csináltak, ezt áttranszformálják az ESG megfelelésbe. Az ISO-megfelelés biztos alapot adott a CSRD-megfelelésnek. A jövőt illetően Forrai Eszter azt emelte ki, hogy az ESG-megfelelés semmiképpen nem hobbitevékenység, ezzel mindenképpen foglalkozni kell. Számukra fontos a belső kultúrának a megteremtése, hogy mindenki a saját szakterületén találja meg a kapcsolódási lehetőségeket. Létrehozták a zöldenergia munkacsoportot, mert energiahatékonyságot célzó projekteket szeretnének beindítani, ami a befektetői szempontokat figyelembevéve is fontos. Nem egyszerű feladat, de örülnek annak, hogy a teljes beszállítói láncot is vizsgálniuk kell. Ezt már az ISO 9001 is elvárta tőlük, de ez a tevékenység most bővül. Ebben az SZTFH oldaláról elérhető ESG kérdőív is nagy segítséget jelent.

Csonka Márk, a MOL Nyrt., ESG Koordinációs vezetője elmondta, hogy a MOL csoport 2008 óta készít fenntarthatósági jelentést, ami a szabályozói változásokat követve folyamatosan bővült. Az elmúlt két év nagy kihívása az volt, hogy új folyamatokat kellett bevezetni, a kockázatelemzésbe jobban beépíteni, de az új folyamatok mellett a meglévő rendszerbe integrálni, vagy abban változásokat elérni sokkal nagyobb kihívást jelentett. A jelentések sztenderdizálása jó irányba mozdult el, a korábbi időszakban az összehasonlítás nagyon nehéz volt. Csonka Márk azt gondolja, hogy a MOL esetében ez a jelentés elsősorban az intézményi befektetőknek, finanszírozóknak és vevőknek szól. A finanszírozók elsősorban zöld hiteleket szeretnének kihelyezni és ezzel kapcsolatban komoly beszélgetések folynak. Vevői oldalról pedig az értékláncban való kibocsátáscsökkentésre másrészt a szinergiák megtalálására koncentrálnak ezekben a kapcsolatokban. Az adatgyűjtéssel kapcsolatban elmondta, hogy a sztenderd is aluldefiniált bizonyos területek esetében, pl. a substances of concern (káros anyagok) témakör okozta az egyik legnagyobb fejtörést. Egyébként az éghajlatváltozás és energia témájú adatgyűjtésben jól állnak. Az átállási terv elkészítése komoly kihívás volt. Az értéklánccal kapcsolatos közzétételek magasan a legbonyolultabb téma. Az ESG törvény módosításával kapcsolatban elmondta, hogy ők is első körös ESG-beszámoló készítők; már vannak meglévő rendszereik, kialakult folyamataik. Kifejezetten időigényes ezeket a rendszereket az új elvárásokhoz igazítani. Több mint száz munkatárs érintett ebben a folyamatban, őket ki kell képezni. Ez egy tanulási folyamat. Minden érintetti kör tisztában van azzal, hogy az első jelentésnek még lesznek hiányosságai.

A fémmegmunkálással foglalkozó MetMax Europe Zrt. 2024-ben EcoVadis ezüstérmet szerzett, amivel bekerült az iparági szereplők globális élmezőnyének felső 15%-ába. Csoma András igazgatósági tag elmondta, hogy ők egy 160 fős középvállalat, amely jelenleg önkéntesként vesz részt az ESG megfelelési folyamatban. Egy globális ellátási lánc részeként mindenféle fém megmunkálásával foglalkoznak. Gyártási kultúrájuk, technológiájuk a high tech színvonalat képviseli, ezért globális, nemzetközi cégek az ügyfeleik. Az elmúlt tíz évben, az ESG jelentéstételtől függetlenül is különböző auditokon vettek részt a partnereiknél. Az ESG-vel 2020 óta foglalkoznak, amikor belevágtak egy hatalmas projektbe: új gyárat építettek. Mivel hosszú távra gondolkodnak, a céljuk egy alacsony környezetterhelésű, fenntartható és alacsony üzemeltetési költségű épület létrehozása volt. Ezért nincs légszennyezési pontforrásuk, nem érinti őket a leválás az orosz gázról mert csak elektromos energiát használnak és elkezdtek egy megújulóenergia-termelési programot felépíteni, aminek az a célja, hogy 2030-ra önellátóak legyenek energia tekintetében. Jelenleg 65% a saját energiatermelésük. Ez egyrészt üzletileg megtérül, másrészt nagyon komoly kockázatcsökkentési értékkel bír és a partnerek is elismerik hosszú távon. Mindez az eladási árakban azonban nem számszerűsíthető. Egyre inkább Indiával kell versenyezniük egy egészen eltérő infrastrukturális környezetben. Ha jól működik a vállalat, azt szeretnék megmutatni a külvilágnak is a lehető legtöbb érintett számára értelmezhető módon. Ezért fontos a nemzetközi minősítés. Elkezdtek a Budapesti Értéktőzsde KKV ESG programján dolgozni, majd nemzetközi minősítést szereztek (Ecovadis), amire nagyon büszkék. Középvállalatként egyre nehezebb ezeket a minősítéseket elérni, mert nagyon jelentős adminisztratív terheléssel jár. Az idei évről jövőre egy GRI sztenderdizált jelentést terveznek készíteni. Abban bíznak, hogy mindezzel a felkészüléssel a magyar ESG jogszabályoknak is meg fognak tudni felelni, amikor kötelezőek lesznek rájuk nézve is. Érdekes, hogy a nemzetközi nagy vevőik közül még csak egytől kaptak ESG beszállítói kérdést az adott cég Scope 3 kibocsátásainak meghatározásához, pedig TIER1-es beszállítóként szerelősorra szállítanak alkatrészt több nagy nemzetközi cégcsoportnak is. Kiemelte még, hogy jobban ki kell használni a megújuló energiaforrásokban lévő potenciált, ezek rövid távon megtérülő befektetések, évről évre bővül a lehetséges projektek köre. Tudatosan fel kell tárni az alaptevékenységekhez kapcsolódóan adódó potenciálokat.

Fehér Sándor az MGFÜ ESG csoportvezetője elmondta, hogy folyamatosan szondázzák a piacot. Az MGFÜ egy állami háttérintézmény, amely a KKV-k fejlesztéséért dolgozik; különböző támogatási programjaik vannak. Az ESG csoport közel két éve foglalkozik dedikáltan az ESG témával. A kutatásuk megerősítette, hogy a vállalkozások 50%-a szerint az ESG és a versenyképesség között nincs összefüggés, 50% szerint viszont van. Ez utóbbi csoport kiemelte az energiahatékonysági befektetéseket, valamint olyan társadalmi és vállalatirányítási témákat is, amelyekkel próbálják jobbá tenni a vállalkozásuk működését. Sokan szeretnének új ügyfeleket szerezni és beszállítói láncokhoz csatlakozni, de többen elveszettnek érzik magukat a sokféle minősítési rendszer között. Ezekben a kérdésekben próbál az MGFÜ iránytűként szolgálni azoknak a KKV-nak, akik érdeklődnek a téma iránt. Jelentős mennyiségű cég van Magyarországon, amely nyitott a téma iránt. Az ESG törvény változásával a mikro- és kisvállalkozások egyelőre kikerülnek a kötelezetti körből, de a középvállalkozások önkéntes alapon benne maradnak. Ezeknek a vállalkozásoknak a felkészülését fogják a jövőben támogatási programokkal segíteni. Kb. 120 cég fog kötelezően jelentést készíteni, és az ő beszállítóikat szeretnék egy támogatási programmal megkínálni. Ennek lényege, hogy a piacon referenciákkal bíró tanácsadókat tudnak igénybe venni a támogatási összeg határáig, és az ESG-felkészülést ilyen szakemberekkel fogják tudni elvégezni.

Ebben a fejlesztéspolitikában ezt támogatás-driven működésnek hívják, ami alatt a pályázatokat és beruházásösztönző programokat és hiteltermékeket értik, amelyek elindították a környezeti „E” lábra való figyelést a belső kényszerek, kockázatok, beszállítói nehézségek és magas energiaárak mellett. Első körben az „E” lábat tudják összekötni versenyképességi tényezőkkel a vállalkozások. Amire viszont igazán büszkék, az az „S” lábból, a munkavállalókkal kapcsolatos hozzáállásból jön.

Az ESG oktatással kapcsolatban Fehér Sándor úgy látja, hogy az ESG törvénybeli változások ellenére megmaradt a lendület, az MGFÜ-nek van egy hatósági akkreditációs feladata is a felsőoktatási intézmények vonatkozásában: tíz egyetem nyújt jelenleg ESG-képzést, ezek megtalálhatók a www.vali.hu/ESG oldalon. Folyamatosan zajlanak a piaci alapú képzések is.

Csoma András közbevetése: Minden vállalkozás esetében léteznek az alaptevékenységhez kapcsolódó tanúsítási és minősítési rendszerek, de ezek egyike sem méri a vállalat általános minőségét. Ők úgy látják, hogy az ESG-megfelelés az alaptechnológián túlmutató működésnek egyfajta általános minőségi lenyomatát tudja adni.

Szemerédi Dóra Diána elmondta, hogy egy PPA modell keretében egy magyar napelemparkból vételezik a zöldáramot: a Westend energiaellátásának 2/3-a most már innen származó zöldáram. Ez abszolút bérlői elvárás is, hiszen a Westend a bevásárlóközpont mellett irodaházként és szállodaként is működik, nekik már nagyon fontos, hogy a fenntarthatóság megjelenjen a működésükben. A látogatóknak is egyre fontosabb, hogy környezettudatos épületbe érkezzenek. A zöldenergia-használattal azonban még nem pipálták ki a házifeladatot, nagyon fontos a holisztikus megközelítés. Az energiafüggőség egyre nagyobb. Törekedni kell a fajlagos energiahasználat csökkentésére, tehát olyan gépeket vásárolnak az épületüzemeltetésben, amelyekkel az energiafelhasználás csökkenthető. Okos rendszerekkel, AI-alapú megoldásokkal is optimalizálni tudják az energiafelhasználásukat. Régi épületeik kizöldítése folyamatban van.

Saly Miklós elmondta, hogy az OTP-nek 505 ezer négyzetméter ingatlana van, ezek kereskedelmi ingatlanok, amelyekből 305 ezer négyzetméter csak iroda. Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő egy 53 fős cég, amelynek 100%-os tulajdonosa a bank. Három irányban kell megfelelniük: 1. a bankcsoport és a befektetők felé jelentik az adataikat; 2. az ingatlanalapokban lévő ingatlanok tulajdonosa nem az OTP, hanem több ezer magánszemély; 3. a bérlők, akiktől a bevétel jön. Az ESG náluk kiemelt szerepet kap, ingatlanok esetében az „E” láb a legdominánsabb, de nagy hangsúlyt fektetnek az „S” társadalmi szempontokra is. Ami a „G” vállalatirányítási pillért illeti, banki üzemként, közel 96 szabályzatnak kell megfelelniük. Ők is PPA szerződést kötöttek: az éves áramfogyasztása ennek az 505 ezer négyzetméternek 56 gigawattóra, aminek 30%-át ők is egy napelemparkból biztosítják. Saly Miklós fontosnak tartja a magánszemélyek edukációját, hogy az egyes emberek is megértsék mennyire fontos az energiatakarékosság, a nem használt fogyasztók lekapcsolása. Fontos ugyanakkor az ingatlanok felújításának módja is: a Westend Business Center felújításánál a fő irány például az, hogy minél több mérési ponttal, adatalapú módon és könnyen üzemeltethető legyen az épület. Olyan berendezésekkel szerelik fel az épületet, melyekkel minél energiahatékonyabban üzemeltethető. Ebbe a bérlőket is be kell vonni. Rendkívül fontos a tudásmegosztás az áramfogyasztás csökkentése érdekében. Vannak költségérzékeny bérlők, de vannak olyanok is, akik bármi áron biztosítani akarják a megfelelő hőmérsékletet a munkavállalóik számára.

Több olyan pénzügyi programra lenne szükség, amely az ingatlanok energetikai korszerűsítését szolgálja. A bérleti szerződések öt évente lejárnak, és a komoly ESG sztenderdekkel rendelkező bérlőket nem biztos, hogy meg lehet tartani komoly beruházás nélkül.

Szalkai-Lőrincz Ágnes elmondta, hogy a Természetvédők Szövetsége több mint 10 éve foglalkozik energiaközösségekkel, illetve a zöldátmenettel, az uniós direktívák átültetésétől kezdve a klímastratégiák felülvizsgálatán át az egész hazai folyamatot próbálják átlátni. Az üzleti szemlélet rettenetesen erősen befolyásol minden folyamatot, a méretgazdaságosság, hogy milyen méretekben gondolkodunk ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásán. Az lenne a fontos, hogy a dekarbonizáció, a zöldátmenet nagyon komoly energiatudatossággal párosuljon. Tevékenységük egyik célja, hogy minél kevesebb élőhelyet vegyen el a zöldenergiatermelés, ami nagyon komoly környezeti károkat is okoz. Nem csak az üzleti szférát, hanem a lakosságot is be kell vonni a zöldátmenet folyamatába. Ne csak az „E” lábra figyeljünk oda, hanem arra is, hogy ennek legyen visszahatása a társadalmi csoportokra (energiaszegénység, munkavállalók edukálása). Az energiaközösségek modellje komolyan építene a nagyfogyasztókra, irányítás szempontjából ki vannak zárva a nagyvállalatok, a lakosságot be kellene emelni, aminek komoly szemléletformáló igénye van.

Nem véletlenül hívják ezt az időszakot zöldátmenetnek, hiszen nem feltétlenül azonnal érzi a bőrén az egyén a káros hatásokat. A felelősen gondolkodó vállalat vagy személy hosszú távra nézi a tevékenysége hatásait. A régi bejáratott módszerek egy pazarló üzleti modellre épülnek, úgy tekintenek az erőforrásokra, mint amik végtelenül elérhetőek, de ez ma már nem így van.

Az ESG-nek nagy szerepe van az új üzleti modellek építésében. Az edukációt intézményi szinten is el kell kezdeni. (Példát hozott olyan önkormányzatra, amely hosszú ideig úgy működött, hogy nem ismerte az intézményei energiafelhasználását.)

Érdemes kisköltségvetésű projekteket is elindítani és akár magántőkét is bevonni. Viselkedésváltozással is lehet látványos eredményeket elérni, és ha megtakarítás keletkezik ezáltal, akkor jutalmazni vele a dolgozókat, akik a megtakarításhoz hozzájárultak. Az ESG ezt a tudatosítást, a belső PR-t is jelenti.

Nagy reményeket fűz a szeptemberben várható jogszabályi változásokhoz a társasházi energiaközösségek beindításával és az energiamegosztás különböző módozataival kapcsolatban.

Nagy Zsuzsa: bár a fel nem használt energia a legjobb, a kereskedőnek ez nem feltétlenül lehet a célja. Fontos azonban számukra, hogy ügyfeleik elégedettek legyenek és ki tudják fizetni a számlát. Nem fenyeget az a veszély egyelőre, hogy elkezd csökkeni a villamosenergia fogyasztás. Ma már szinte minden egyes háztartási tevékenységünkhöz is elektromos eszközöket használunk. Kötelességünk megnézni, hogy hogy tudjuk az elektromos eszközeinket hatékonyan használni. Lakossági felhasználóként nagyon kedvezményes áron kapjuk az energiát. A felhasználás időszakától függetlenül ugyanannyit fizetünk érte, ezért nem bánunk vele takarékosan. Az irodában azonban lekapcsoljuk a lámpát, mert ott fizetjük ki az otthoni pazarlás árát.

Fontos az energiakereskedők szerepe, hogy megmutassák a lehetőségeket, a különleges energiaellátási konstrukciókat az ügyfelek számára.

A kerekasztal-beszélgetést megelőző „Tündérmese a pénzügyileg is fenntartható körforgásos gazdálkodás?” c. beszédében Runtág Tivadar elmondta, hogy a körforgásos gazdálkodás nem tündérmese, de kényelmetlen és költséges. Technikailag már majdnem mindenből bármit is lehet csinálni. Mindaz, ami hulladékká válik, alapanyaggá, nyersanyaggá alakítható. Az is megoldható, hogy a lakosság ennek a folyamatnak a részesévé váljon a szelektív hulladékgyűjtéssel. Eddig Magyarország lakossága több mint 2 milliárd palackot, üveget, illetve dobozt váltott vissza. Az is megoldható, hogy a gyártók ebbe a folyamatba beleálljanak és olyan új anyagokat fejlesszenek, amik könnyebben hasznosíthatóak az életük végén (ecodesign). Az is megoldható, hogy a politikusok olyan jogszabályokat alkossanak, amelyek támogatják ezt a folyamatot. A rossz hír azonban az, hogy mindez kényelmetlen és költséges (szelektív gyűjtés, visszaváltás, hulladékudvarba szállítás, stb.). A kiterjesztett gyártói felelősségen keresztül a gyártók finanszírozzák az életút végén a hulladék begyűjtését és hasznosítását az EPR díjakon keresztül.

Budai Henrietta elmondta, hogy jelenleg ők rendelkeznek a legnagyobb bérbeadható iroda portfólióval. Úgy kapcsolódnak a körforgásos gazdasághoz, hogy az irodaház rengeteg hulladékot termel. Kiemelte az együttműködés jelentőségét az irodaházak hulladékgazdálkodásával kapcsolatban. Irodaházaikban sok száz bérlő van, kis- és nagyvállaltok egyaránt. Mérettől és profiltól függően is nagyon változó, hogy ki mennyi és milyen típusú hulladékot termel. A hulladékgazdálkodásnak csak sokadik lépése az újrahasznosítás, az első lépés a hulladék megelőzése, az, hogy visszautasítjuk az adott hulladék képzését. Hosszú a folyamat, de a bérlőkkel és létesítménygazdálkodó kollégákkal együtt monitorozzák, hogy a kommunális hulladék termelése és elszállítása hogyan történik. Vizsgálják, hogy mennyire telnek meg a hulladékgyűjtők és milyen gyakran kell elszállítani azokat. Az egyik háznál így csökkentették a 15 konténert 8-ra egy év alatt. Az is fontos, hogy azok a takarítócégek, akikkel a bérlők dolgoznak, hogyan vannak motiválva, mi a felelősségük. A beszállítókon keresztül is van felelősségük a bérlőknek a hulladéktermelésben. Ez a szemlélet az egész folyamaton végigment, egészen a terméktervezésig. A hulladékgazdálkodás jogszabályi környezete dinamikusan változik. 2024-ben több mint 1200 oldalon szinte minden Magyar Közlönyben volt környezetüggyel kapcsolatos jogszabály: napi 31 oldalt kellett volna elolvasni ahhoz, hogy ismerjék a hatályos jogi környezetet. Európai Uniós szinten pl. most változott a hulladékjegyzék. Az Unióban irányelvi szabályozási szintről a rendeleti szint felé van elmozdulás. Ez azt jelenti, hogy az EU-s rendeleteket is ismerni kell, azok is hatályosak itthon. A csomagolási hulladékról szóló rendelet (PPWR- Packaging and Packaging Waste Regulation) 2030-tól befolyásolni fogja a mindennapjainkat. Teljesen meg kell változtatni a vásárlási szokásainkat. Ez nem lesz kényelmes.

A folyamatoptimalizálással kapcsolatban elmondta, hogy 2022 őszén az irodabérlők számára elkezdtek bevezetni egy „zöld” bérleti szerződést, ami a normál bérleti szerződésnek a melléklete. Ebben van nyolc terület, köztük a hulladék, ahol számítanak a bérlők együttműködésére. Évről évre roadshow-znak 14 irodaházukban, és kezdeményezték, hogy a bérlői területeken csak hulladékszigeteken lehessen gyűjteni a szemetet, a vegyes kukákat elveszik az asztalok alól. A bérlők 80%-a részben vagy egészben teljesítette ezt. A folyamatoptimalizálás tehát a bérlők edukációjával kezdődik. Hogy térül ez meg ingatlancsoport szinten? A CPI csoport ESG célkitűzései között is szerepel az az uniós célkitűzés, hogy a szelektív hulladékok aránya 55% legyen 2025 végéig és 65% 2030 végéig. Ezenkívül sok nagyvállalati bérlőnek kell az ESG jelentésében beszámolnia a hulladékgazdálkodásáról. A legfontosabb azonban a cégcsoport szemlélete, a hosszú távra gondolkodás. Ha az 1 négyzetméterre vetített üzemeltetési költséget veszik alapul, a szelektív hulladékgyűjtés költsége a teljes költségből a bérlők számára mindössze 1%-ot jelent.

Kertész-Káldosi Zsuzsanna elmondta, hogy több mint 33 éves zöldipari szakmai érdekképviseleti szervezet, több mint 280 taggal. A tagok 25%-a kifejezetten hulladékgazdálkodással foglalkozik. A hulladékkeretirányelv volt az első, amely különböző célszámokat határozott meg (pl. biológiailag lebomló hulladék mennyisége). Ez eredményezte, hogy a lerakó nem fogadhatja a többlet hulladékot, valakinek kezdenie kell vele valamit. A jogszabályi megfelelésről beszélve elmondta, hogy akár már a bírságok elkerülése is lehet motiváció, de segíteniük kell a tagjaikat abban, hogy megfelelő stratégiai irányok kijelölésével, megfelelő felkészüléssel évek múlva tudjanak előnyt kovácsolni (pl. többutas csomagolásból). A PPWR a forgalmazókra terhel sok kötelezettséget, nem a gyártókra. A forgalmazó lesz azért felelős, hogy 2023-tól a teljes italszortiment legalább 10%-át újratölthető csomagolásba csomagolják. Ezzel rögtön kiesik az alupalack, ami nem újratölthető és az egyszer használatos műanyagpalackok. Kétféle italcsomagolás marad: az üveg, és a refillable PET. Ezt nem csak gyártói oldalról kell menedzselni, hanem a fogyasztót is rá kell venni arra, hogy ezeket a termékeket meg is vásárolja. Itt felmerül majd a visszagyűjtés, a DRS kérdése is. 1,5 kg alatt gyümölcsöt és zöldséget nem csomagolnak (néhány kivételtől eltekintve, a tartósság érdekében). Megszűnik a kis kiszerelésű cukor, kávé, stb. Fontos továbbá az újratölthető állomások létrehozása, nem csak italra, hanem más termékekre vonatkozóan is.

Runtág Tivadar: A MOHU-nál az alvállalkozóin keresztül naponta 12 ezer ember áll szolgálatba azért, hogy a kukákból a szemetet összegyűjtsék és elhordják. Közel 300 hulladékudvart üzemeltetnek, amelyek körét tovább fogják bővíteni. Ők telepítik és üzemeltetik a visszaváltó automatákat is, illetve kézi visszaváltó pontokkal is kötnek megállapodást. Összességében, az országban keletkező kb. 4,5 millió tonna települési szilárd hulladékot a MOHU feladata begyűjteni, előkezelni, majd hasznosításra vagy ártalmatlanításra átadni.

Moderátor: A MOHU nem foglalkozik jogszabályalkotással, de cél 2035-re a 65%-os újrahasznosítási arány elérése.

Ehhez kapcsolódóan Runtág Tivadar elmondta, hogy a lerakási arányt pedig 10%-ra kell csökkenteni. Amikor ezzel foglalkozni kezdtek, ez az arány 50% fölött volt. Most már ez alatt vannak.

Két olyan terület van, ami most sok gondolkodást igényel: az egyik a pénzügyi fenntarthatóság. A MOHU nem kap állami támogatást. Úgy kell ezt a sokszereplős rendszert működtetni, hogy mindenki megtalálja benne az érdekeltségét (gyártók, hulladékgazdálkodók, lakosság, stb.). Közben komoly beruházások zajlanak a háttérben (tavaly 50 mrd Ft körül) 185 mrd Ft beruházást vállalt a MOHU az első néhány évben. A másik a szemléletformálás, amit inkább viselkedésformálásnak nevezne. Ez alatt annak a célnak az elérését érti, hogy a körforgás minden szereplője tegyen azért, hogy a körforgás megmaradjon.

A szelektív gyűjtés a tőzsdén jegyzett cégeknél a részvényárfolyamban komoly szerepet játszik.

Wágner Hanna elmondta, hogy Brüsszelben az EFRAG-nál részt vett az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabályok (ESRS) kidolgozásában. Kiemelte, hogy a jogszabályi megfelelés mellett fontos az ESG stratégiára fókuszálás és a hulladékadatok beépítése ezekbe. Az utóbbi időben sok hangsúly volt a jelentésen, de ez, az eredményterméke egy hosszú, komplex folyamatnak. Fontos, hogy milyen vállalásokat tettünk, milyen célokat tűztünk ki. Ezen a téren tudunk gyakorlati előnyt teremteni. Ebben kiemelt szerepe van a vállaltvezetés elhivatottságának. Azok a cégek, ahol a termék vagy szolgáltatás tervezési folyamatában is megjelenik a körforgásos gondolkodás, jobban tudnak ebből előnyt kovácsolni. Az ESRS E5 jelentés, ami ezzel a témakörrel foglalkozik, nem csak olyan kérdésekre vár választ a vállalatoktól, hogy mennyi volt a veszélyes hulladékuk tonnában, hanem arra is, hogy különböző termékeknél a kezdeti szakaszban mennyire figyeltek a tartósságra, javíthatóságra, a másodlagos nyersanyagok felhasználására. (Kreatív megoldások születnek: pl. moduláris szőnyegek alkalmazása) A stratégiai tervezés nagyon fontos a hulladékmegelőzés szempontjából. Szolgáltatói vállalatok inkább indirekt módon tudnak ehhez hozzájárulni (papírmentes iroda, irodai gépek bérlése, stb.) Potenciális bevételi forrás lehet a melléktermékek újrahasznosítása is. Nem minden iparágban működik minden, pl. gyógyszercégeknél a szigorú fogyasztóvédelmi előírások nem teszik lehetővé a kis műanyag tégelyek újrahasznosítását.

Moderátor: Példák vannak arra, hogy csupán folyamatoptimalizációval is komoly költségcsökkentés érhető el a hulladékgazdálkodásban. Nem csak pénzügyi szempontú versenyelőnyei lehetnek a körforgásos gazdaságnak Hol jelentkezhet haszon? Hol kezdjük a változtatást?

A résztvevők kiemelik, hogy a viselkedésváltozás, szemléletformálás nagyon fontos. Nem kell öt évente új irodába költözni, új bútorokkal, új szőnyegekkel. Ezt a szemléletet a munkavállalók is képviselhetik a vezetés felé. Konzisztens módon, összehasonlíthatóan gyűjtsük az adatokat. A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos kérdésekkel a MOHU-hoz lehet fordulni.